10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet
10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet
a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:
Hatály
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) a működési (tevékenységi) engedéllyel rendelkező hitelintézetre, ideértve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét is,
b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel és működési (tevékenységi) engedéllyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepére [az a)–b) pontokban írtak e rendelet alkalmazásában a továbbiakban: tartalékköteles hitelintézet].
Kötelező jegybanki tartalék
2. § (1) A tartalékköteles hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott tartalékköteles források után – a (3) bekezdésben említett kivételekkel – (a továbbiakban: tartalékalap) kötelező jegybanki tartalékot (a továbbiakban: kötelező tartalék) köteles képezni.
(2) Tartalékköteles források:
a) betétek és felvett hitelek,
b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
c) repók, ideértve az óvadéki és szállításos repóügyletek mellett az értékpapír- és aranyeladási és -visszavásárlási (sell/buy-back) ügyleteket, valamint a készpénzfedezet melletti értékpapír- és aranykölcsönzést (a továbbiakban: repók).
(3) Nem kell kötelező tartalékot képezni a következő források után:
a) a jelen rendelet hatálya alá tartozó más tartalékköteles hitelintézettől származó források,
b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által nyújtott hitelek igénybe vett állománya,
c) az MNB-vel kötött penziós ügyletekből származó források.
3. § (1)1 A kötelező tartalékráta mértékét a kötelező tartalékráta mértékéről szóló MNB rendelet2 határozza meg a tartalékalapba tartozó források alábbi kategóriái szerint:
a)3 betétek, amelyeknek a lejárata a tartalékköteles hitelintézet számviteli nyilvántartásában történő megjelenés időpontjában a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet (a továbbiakban: adatszolgáltatási rendelet) alapján meghaladja a két évet,
b) felvett hitelek, amelyeknek a lejárata a tartalékköteles hitelintézet számviteli nyilvántartásában történő megjelenés időpontjában az adatszolgáltatási rendelet alapján meghaladja a két évet,
c) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, feltéve, hogy az értékpapír lejárata a kibocsátáskor meghaladja a két évet,
d) repók,
e) a tartalékalapba tartozó és az a)–d) pontokban nem említett valamennyi egyéb forrás.
(2)4 A kötelező tartalék összege a tartalékköteles hitelintézet tartalékalapjába tartozó források (3) bekezdés szerint meghatározott állománya és a kötelező tartalékráta mértékéről szóló MNB rendeletben meghatározott megfelelő tartalékráta szorzata.
(3)5 A tartalékköteles hitelintézet tartalékalapját az adatszolgáltatási rendeletben előírt – külföldi fióktelepek adatait nem tartalmazó – A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (MNB azonosító kód: M01) megnevezésű adatszolgáltatásban szereplő, a tárgyidőszak utolsó naptári napjára vonatkozó állományi adatok (a továbbiakban: Statisztikai mérleg adatok) alapján az MNB állapítja meg. Amennyiben a tartalékköteles hitelintézet elmulasztja a Statisztikai mérleg adatok szolgáltatását, akkor tartalékalapját az MNB becsléssel állapítja meg, figyelembe véve a tartalékköteles hitelintézet által korábban szolgáltatott Statisztikai mérleg adatokat és egyéb rendelkezésre álló információkat.
(4) Tárgyidőszak alatt a hónap első naptári napjától utolsó naptári napjáig terjedő időszakot kell érteni.
(5)6 A tartalékköteles hitelintézet (2) bekezdés szerinti kötelező tartalékának előzetes összegét az MNB állapítja meg, és arról legkésőbb öt MNB munkanappal a 4. § (1) bekezdése szerinti teljesítési tárgyidőszak kezdete előtt írásban értesíti a tartalékköteles hitelintézetet. Abban az esetben, ha a tartalékköteles hitelintézet a 4. § (1) bekezdése szerinti teljesítési tárgyidőszak kezdete előtti második MNB munkanapig úgy módosítja a Statisztikai mérleg adatokat, hogy az abból számított kötelező tartalék összege eltér a kötelező tartalék előzetes összegétől, egy alkalommal írásban kérheti az MNB-től a kötelező tartalék előzetes összegének módosítását (módosítási kérelem). A 4. § (1) bekezdése szerinti teljesítési tárgyidőszak kezdete előtti második MNB munkanap végéig az MNB a rendelkezésére álló Statisztikai mérleg adatok alapján megállapítja a tartalékköteles hitelintézet kötelező tartalékának végleges összegét, és amennyiben ez az összeg különbözik a kötelező tartalék előzetes összegétől, a végleges összegről legkésőbb a 4. § (1) bekezdése szerinti teljesítési tárgyidőszak kezdete előtti MNB munkanapon írásban értesíti a tartalékköteles hitelintézetet. A tartalékköteles hitelintézet kötelező tartalékának végleges összegét már nem érinti, ha a kötelező tartalék végleges összegének megállapítása után a tartalékköteles hitelintézet módosítja az adott tárgyidőszakra vonatkozó Statisztikai mérleg adatokat.
4. § (1) A tartalékköteles hitelintézet a kötelező tartalék-előírást utólag, a tartalékszámítás során figyelembe veendő tárgyidőszakot (tartalékszámítási tárgyidőszak) követő második tárgyidőszakban (teljesítési tárgyidőszak) átlagban köteles teljesíteni; az átlagszámításnál a naptári napokat kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átlagszámítást alkalmazva a tartalékköteles hitelintézet a kötelező tartalék-előírásnak havonta egy alkalommal, a teljesítési tárgyidőszak utolsó naptári napján köteles megfelelni.
5. §7 (1) A tartalékköteles hitelintézet a kötelező tartalék-előírást azáltal teljesíti, hogy a 3. § (2) bekezdése szerint kiszámított kötelező tartalék összegét a következő eszközökben tartja:
a) az MNB által vezetett forint pénzforgalmi számláján,
b) az MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlával nem rendelkező tartalékköteles hitelintézet (a továbbiakban: levelezett tartalékköteles hitelintézet) egy az MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlával rendelkező tartalékköteles hitelintézet (a továbbiakban: levelező tartalékköteles hitelintézet) által vezetett forint pénzforgalmi számláján,
c)8 az MNB által vezetett, az azonnali átutalás teljesítésének fedezetéül szolgáló gyűjtőszámla egyenlegéből legfeljebb a tartalékköteles hitelintézetet megillető tulajdoni hányad (a továbbiakban: alszámla-egyenleg).
(2) A levelező tartalékköteles hitelintézet MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlája egyenlegének tartalmaznia kell a levelezett tartalékköteles hitelintézet kötelező tartalékát is. A levelező tartalékköteles hitelintézet MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlájának egyenlegéből az MNB elsődlegesen a levelezett tartalékköteles hitelintézetnek a levelező tartalékköteles hitelintézet által vezetett forint pénzforgalmi számláján elhelyezett kötelező tartalékát tekinti teljesítettnek.
(3)9 Amennyiben a tartalékköteles hitelintézet kötelező tartalékát az (1) bekezdés c) pontja szerint kívánja teljesíteni, köteles az MNB-nek legkésőbb a következő MNB munkanapon, az MNB által vezetett gyűjtőszámlára vonatkozó üzleti feltételekben meghatározott formában és időpontig nyilatkozni, hogy az adott naptári nap 24 óra 00,000 percre számított alszámla-egyenlegből (a továbbiakban: éjféli egyenleg) mekkora összeget kíván az adott naptári napra vonatkozó kötelező tartalék teljesítésként figyelembe venni (a továbbiakban: nyilatkozat). Ha a nyilatkozatban megjelölt kötelező tartalék összeg magasabb az éjféli egyenlegnél, akkor az MNB az éjféli egyenleg összegét tekinti a kötelező tartalék teljesítésének. Ha valamely naptári napra vonatkozóan nem vagy határidő után érkezik meg az MNB-hez a nyilatkozat, az érintett nap alszámla-egyenlege tartalékteljesítésként nem vehető figyelembe.
5/A. §10 (1)11 A tartalékköteles hitelintézetnek a működési (tevékenységi) engedélye megszerzésétől – vagy az 1. § b) pontja szerinti fióktelep esetében – a létrehozásától kezdődően folyamatosan, függetlenül attól, hogy van-e tartalékköteles forrása, rendelkeznie kell MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlával vagy levelező tartalékköteles hitelintézet által vezetett forint pénzforgalmi számlával, továbbá ez utóbbi esetben a levelező tartalékköteles hitelintézettel és az MNB-vel kötött olyan háromoldalú megállapodással, amely az e rendeletben foglaltak teljesítését lehetővé teszi a levelezett tartalékköteles hitelintézet pénzforgalmi számlavezetési sajátosságainak megfelelően (a továbbiakban: megállapodás).
(2) A levelezett tartalékköteles hitelintézetnek kell gondoskodnia a megállapodás megkötéséről, úgy, hogy mindaddig, amíg nem rendelkezik MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlával, folyamatosan rendelkezzen hatályos megállapodással. Amennyiben a tartalékköteles hitelintézetnek megszűnik az MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlája, gondoskodnia kell arról, hogy a megállapodás legkésőbb az MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlája megszűnésével egyidejűleg lépjen hatályba.
(3) Amennyiben a levelezett tartalékköteles hitelintézet több – nem az MNB által vezetett – forint pénzforgalmi számlával is rendelkezik, a tartalékkötelezettség csak egy – a megállapodásban megjelölt – forint pénzforgalmi számlán teljesíthető.
(4)12 A megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a levelezett tartalékköteles hitelintézet felhatalmazást ad az MNB javára az e rendeletből eredő, a levelezett tartalékköteles hitelintézettel szembeni követelések beszedése céljából a levelező tartalékköteles hitelintézetnek az általa a levelezett tartalékköteles hitelintézet részére vezetett valamennyi pénzforgalmi számlája megterhelésére. A felhatalmazásnak az MNB hozzájárulása nélkül vissza nem vonhatónak kell lennie.
(5) A megállapodás hatálya kezdetének és végének időpontját úgy kell megállapítani, hogy az ezen rendeletben meghatározott kötelezettségek folyamatosan teljesíthetőek legyenek. A megállapodás hatálya nem kezdődhet és nem szűnhet meg teljesítési tárgyidőszakon belül.
6. §13 (1)14 A kötelező tartalék összege után az MNB a következő képlet alapján fizet kamatot a tartalékköteles hitelintézetnek:
7. §15 (1)16 A tartalékköteles hitelintézet tartalékteljesítését az MNB ellenőrzi.
(2)17
(3)18 Ha az MNB megállapítja, hogy a tartalékköteles hitelintézet napi tartalékteljesítési adatainak teljesítési tárgyidőszaki átlaga nem érte el a kötelező tartalék végleges összegét, az MNB 30 napon belül – a tartalékköteles hitelintézet egyidejű értesítése mellett – a megállapított különbözet alapján a következő képlettel meghatározott összeggel megterhelheti a tartalékköteles hitelintézet forint pénzforgalmi számláját:
8. §22 Ha a tartalékköteles hitelintézet likviditási helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kötelező tartalék-előírásnak megfeleljen, köteles azt az MNB-nek írásban bejelenteni; ebben az esetben az MNB – a tartalékköteles hitelintézet kérelme alapján – meghatározott ideig haladékot adhat a kötelező tartalék egy részének vagy egészének teljesítésére.
9. § (1)23 E rendelet alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan jogügylet, amely a kötelező tartalékképzés e rendeletben meghatározott szabályainak részleges vagy teljes megkerülésére irányul. Ilyen esetekben az MNB az e rendeletben meghatározott kötelező tartalékképzési szabályok szerint megállapítja a teljesítendő kötelező tartalék összegét és a 7. § (3)–(7) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.
(2)24 E rendelet alkalmazásában „MNB munkanap” alatt minden olyan nap értendő, amelyen az MNB a monetáris politikai műveleteinek folytatására nyitva tart.
Záró rendelkezések
10. § (1) E rendelet 2005. július 1-jén lép hatályba.
(2)25
11. §26
A 3. § (1) bekezdése a 25/2005. (XII. 12.) MNB rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés a) pontja az 50/2016. (XII. 12.) MNB rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja, a 27/2017. (XI. 21.) MNB rendelet 4. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 25/2005. (XII. 12.) MNB rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 25/2005. (XII. 12.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított, szövege az 50/2016. (XII. 12.) MNB rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (5) bekezdését a 25/2005. (XII. 12.) MNB rendelet 1. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 43/2018. (XI. 21.) MNB rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § a 16/2009. (VI. 11.) MNB rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés c) pontját a 43/2018. (XI. 21.) MNB rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (3) bekezdését a 43/2018. (XI. 21.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5/A. §-t a 16/2009. (VI. 11.) MNB rendelet 2. §-a iktatta be.
A 16/2009. (VI. 11.) MNB rendelet 4. § (2) bekezdése alapján annak a tartalékköteles hitelintézetnek, amely e rendelet hatálybalépésekor nem rendelkezik az MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlával, legkésőbb 2009. július 31-éig kell gondoskodnia arról, hogy az MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlával vagy az 5/A. §-ának (1) bekezdése szerinti hatályos megállapodással rendelkezzen.
Az 5/A. § (4) bekezdése a 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet 53. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § a 25/2005. (XII. 12.) MNB rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 12/2007. (XI. 13.) MNB rendelet 3. §-a, az 1/2012. (I. 3.) MNB rendelet 3. §-a, a 43/2018. (XI. 21.) MNB rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § a 25/2005. (XII. 12.) MNB rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 12/2007. (XI. 13.) MNB rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított, a 43/2018. (XI. 21.) MNB rendelet 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdését a 12/2007. (XI. 13.) MNB rendelet 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. § (3) bekezdése a 12/2007. (XI. 13.) MNB rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított, az 1/2012. (I. 3.) MNB rendelet 3. §-a, a 43/2018. (XI. 21.) MNB rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4)–(5) bekezdését a 12/2007. (XI. 13.) MNB rendelet 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. § (6) bekezdésének első mondata a 12/2007. (XI. 13.) MNB rendelet 4. § (3) bekezdése, a 43/2018. (XI. 21.) MNB rendelet 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (8) bekezdése a 16/2009. (VI. 11.) MNB rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § a 43/2018. (XI. 21.) MNB rendelet 2. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 43/2018. (XI. 21.) MNB rendelet 2. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdését a 25/2005. (XII. 12.) MNB rendelet 4. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.
A 10. § (2) bekezdését a 43/2018. (XI. 21.) MNB rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 11. §-t az 50/2016. (XII. 12.) MNB rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 43/2018. (XI. 21.) MNB rendelet 3. §-a.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás