10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet

1. § E rendelet hatálya kiterjed:

2. § (1) A tartalékköteles hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott tartalékköteles források után – a (3) bekezdésben említett kivételekkel – (a továbbiakban: tartalékalap) kötelező jegybanki tartalékot (a továbbiakban: kötelező tartalék) köteles képezni.

(2) Tartalékköteles források:

(3) Nem kell kötelező tartalékot képezni a következő források után:

3. § (1)¹ A kötelező tartalékráta mértékét a kötelező tartalékráta mértékéről szóló MNB rendelet² határozza meg a tartalékalapba tartozó források alábbi kategóriái szerint:

(2)⁴ A kötelező tartalék összege a tartalékköteles hitelintézet tartalékalapjába tartozó források (3) bekezdés szerint meghatározott állománya és a kötelező tartalékráta mértékéről szóló MNB rendeletben meghatározott megfelelő tartalékráta szorzata.

(3)⁵ A tartalékköteles hitelintézet tartalékalapját az adatszolgáltatási rendeletben előírt – külföldi fióktelepek adatait nem tartalmazó – A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása (MNB azonosító kód: M01) megnevezésű adatszolgáltatásban szereplő, a tárgyidőszak utolsó naptári napjára vonatkozó állományi adatok (a továbbiakban: Statisztikai mérleg adatok) alapján az MNB állapítja meg. Amennyiben a tartalékköteles hitelintézet elmulasztja a Statisztikai mérleg adatok szolgáltatását, akkor tartalékalapját az MNB becsléssel állapítja meg, figyelembe véve a tartalékköteles hitelintézet által korábban szolgáltatott Statisztikai mérleg adatokat és egyéb rendelkezésre álló információkat.

(4) Tárgyidőszak alatt a hónap első naptári napjától utolsó naptári napjáig terjedő időszakot kell érteni.

(5)⁶ A tartalékköteles hitelintézet (2) bekezdés szerinti kötelező tartalékának előzetes összegét az MNB állapítja meg, és arról legkésőbb öt MNB munkanappal a 4. § (1) bekezdése szerinti teljesítési tárgyidőszak kezdete előtt írásban értesíti a tartalékköteles hitelintézetet. Abban az esetben, ha a tartalékköteles hitelintézet a 4. § (1) bekezdése szerinti teljesítési tárgyidőszak kezdete előtti második MNB munkanapig úgy módosítja a Statisztikai mérleg adatokat, hogy az abból számított kötelező tartalék összege eltér a kötelező tartalék előzetes összegétől, egy alkalommal írásban kérheti az MNB-től a kötelező tartalék előzetes összegének módosítását (módosítási kérelem). A 4. § (1) bekezdése szerinti teljesítési tárgyidőszak kezdete előtti második MNB munkanap végéig az MNB a rendelkezésére álló Statisztikai mérleg adatok alapján megállapítja a tartalékköteles hitelintézet kötelező tartalékának végleges összegét, és amennyiben ez az összeg különbözik a kötelező tartalék előzetes összegétől, a végleges összegről legkésőbb a 4. § (1) bekezdése szerinti teljesítési tárgyidőszak kezdete előtti MNB munkanapon írásban értesíti a tartalékköteles hitelintézetet. A tartalékköteles hitelintézet kötelező tartalékának végleges összegét már nem érinti, ha a kötelező tartalék végleges összegének megállapítása után a tartalékköteles hitelintézet módosítja az adott tárgyidőszakra vonatkozó Statisztikai mérleg adatokat.

4. § (1) A tartalékköteles hitelintézet a kötelező tartalék-előírást utólag, a tartalékszámítás során figyelembe veendő tárgyidőszakot (tartalékszámítási tárgyidőszak) követő második tárgyidőszakban (teljesítési tárgyidőszak) átlagban köteles teljesíteni; az átlagszámításnál a naptári napokat kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átlagszámítást alkalmazva a tartalékköteles hitelintézet a kötelező tartalék-előírásnak havonta egy alkalommal, a teljesítési tárgyidőszak utolsó naptári napján köteles megfelelni.

5. §⁷ (1) A tartalékköteles hitelintézet a kötelező tartalék-előírást azáltal teljesíti, hogy a 3. § (2) bekezdése szerint kiszámított kötelező tartalék összegét a következő eszközökben tartja:

(2) A levelező tartalékköteles hitelintézet MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlája egyenlegének tartalmaznia kell a levelezett tartalékköteles hitelintézet kötelező tartalékát is. A levelező tartalékköteles hitelintézet MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlájának egyenlegéből az MNB elsődlegesen a levelezett tartalékköteles hitelintézetnek a levelező tartalékköteles hitelintézet által vezetett forint pénzforgalmi számláján elhelyezett kötelező tartalékát tekinti teljesítettnek.

(3)⁹ Amennyiben a tartalékköteles hitelintézet kötelező tartalékát az (1) bekezdés c) pontja szerint kívánja teljesíteni, köteles az MNB-nek legkésőbb a következő MNB munkanapon, az MNB által vezetett gyűjtőszámlára vonatkozó üzleti feltételekben meghatározott formában és időpontig nyilatkozni, hogy az adott naptári nap 24 óra 00,000 percre számított alszámla-egyenlegből (a továbbiakban: éjféli egyenleg) mekkora összeget kíván az adott naptári napra vonatkozó kötelező tartalék teljesítésként figyelembe venni (a továbbiakban: nyilatkozat). Ha a nyilatkozatban megjelölt kötelező tartalék összeg magasabb az éjféli egyenlegnél, akkor az MNB az éjféli egyenleg összegét tekinti a kötelező tartalék teljesítésének. Ha valamely naptári napra vonatkozóan nem vagy határidő után érkezik meg az MNB-hez a nyilatkozat, az érintett nap alszámla-egyenlege tartalékteljesítésként nem vehető figyelembe.

5/A. §¹⁰ (1)¹¹ A tartalékköteles hitelintézetnek a működési (tevékenységi) engedélye megszerzésétől – vagy az 1. § b) pontja szerinti fióktelep esetében – a létrehozásától kezdődően folyamatosan, függetlenül attól, hogy van-e tartalékköteles forrása, rendelkeznie kell MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlával vagy levelező tartalékköteles hitelintézet által vezetett forint pénzforgalmi számlával, továbbá ez utóbbi esetben a levelező tartalékköteles hitelintézettel és az MNB-vel kötött olyan háromoldalú megállapodással, amely az e rendeletben foglaltak teljesítését lehetővé teszi a levelezett tartalékköteles hitelintézet pénzforgalmi számlavezetési sajátosságainak megfelelően (a továbbiakban: megállapodás).

(2) A levelezett tartalékköteles hitelintézetnek kell gondoskodnia a megállapodás megkötéséről, úgy, hogy mindaddig, amíg nem rendelkezik MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlával, folyamatosan rendelkezzen hatályos megállapodással. Amennyiben a tartalékköteles hitelintézetnek megszűnik az MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlája, gondoskodnia kell arról, hogy a megállapodás legkésőbb az MNB által vezetett forint pénzforgalmi számlája megszűnésével egyidejűleg lépjen hatályba.

(3) Amennyiben a levelezett tartalékköteles hitelintézet több – nem az MNB által vezetett – forint pénzforgalmi számlával is rendelkezik, a tartalékkötelezettség csak egy – a megállapodásban megjelölt – forint pénzforgalmi számlán teljesíthető.

(4)¹² A megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a levelezett tartalékköteles hitelintézet felhatalmazást ad az MNB javára az e rendeletből eredő, a levelezett tartalékköteles hitelintézettel szembeni követelések beszedése céljából a levelező tartalékköteles hitelintézetnek az általa a levelezett tartalékköteles hitelintézet részére vezetett valamennyi pénzforgalmi számlája megterhelésére. A felhatalmazásnak az MNB hozzájárulása nélkül vissza nem vonhatónak kell lennie.

(5) A megállapodás hatálya kezdetének és végének időpontját úgy kell megállapítani, hogy az ezen rendeletben meghatározott kötelezettségek folyamatosan teljesíthetőek legyenek. A megállapodás hatálya nem kezdődhet és nem szűnhet meg teljesítési tárgyidőszakon belül.

6. §¹³ (1)¹⁴ A kötelező tartalék összege után az MNB a következő képlet alapján fizet kamatot a tartalékköteles hitelintézetnek:

Ahol:

K_t = a t. teljesítési tárgyidőszaki tartalékteljesítés után fizetett kamat összege,

A_t = a t. teljesítési tárgyidőszakban a tartalékteljesítési adatok (napi kivonaton szereplő elszámolt egyenlegek és az 5. § (3) bekezdése szerint számított összeg) naptári napok figyelembevételével számított számtani átlaga, de maximum a t. teljesítési tárgyidőszakban teljesíteni előírt kötelező tartalék végleges összege,

n_t = a t. teljesítési tárgyidőszak naptári napjainak száma,

r_t = a tartalékteljesítés után fizetett kamatláb a t. teljesítési tárgyidőszakban,

j = a teljesítési tárgyidőszak j. napja,

i_j = a tartalékteljesítés után fizetett, a kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékéről szóló MNB rendeletben megállapított kamatláb a teljesítési tárgyidőszak j. napján.

(2) Az MNB a kötelező tartalék után fizetendő kamatot a teljesítési tárgyidőszakot követő hónap 2. MNB munkanapján fizeti meg a tartalékköteles hitelintézetnek.

7. §¹⁵ (1)¹⁶ A tartalékköteles hitelintézet tartalékteljesítését az MNB ellenőrzi.

(2)¹⁷

(3)¹⁸ Ha az MNB megállapítja, hogy a tartalékköteles hitelintézet napi tartalékteljesítési adatainak teljesítési tárgyidőszaki átlaga nem érte el a kötelező tartalék végleges összegét, az MNB 30 napon belül – a tartalékköteles hitelintézet egyidejű értesítése mellett – a megállapított különbözet alapján a következő képlettel meghatározott összeggel megterhelheti a tartalékköteles hitelintézet forint pénzforgalmi számláját:

Ahol: B_t = a t. teljesítési tárgyidőszak tekintetében alkalmazandó terhelés összege,

E_t = a t. teljesítési tárgyidőszakban a tartalékteljesítési adatok (napi kivonaton szereplő elszámolt egyenlegek és az 5. § (3) bekezdése szerint számított összeg) naptári napok figyelembevételével számított számtani átlagának elmaradása a kötelező jegybanki tartalék végleges összegétől,

n_t = a t. teljesítési tárgyidőszak naptári napjainak száma,

p_t = a terhelés összegének meghatározásához használt büntető kamatláb a t. teljesítési tárgyidőszakban,

j = a teljesítési tárgyidőszak j. napja,

k_j = a mindenkori jegybanki alapkamat mértékének megfelelő büntető kamatláb a teljesítési tárgyidőszak j. napján.

(4)–(5)¹⁹

(6)²⁰ Ha a (3) bekezdés szerinti terhelés végrehajtására a tartalékköteles hitelintézet MNB-nél vezetett forint pénzforgalmi számlája nem nyújt elegendő fedezetet, az MNB a tartalékköteles hitelintézet részére – annak külön kérelme nélkül, de egyidejű értesítése mellett – a szükséges összeg erejéig hitelt nyújt. Ezen hitel törlesztése a folyósítással egyidejűleg esedékessé válik.

(7) A (6) bekezdés szerinti hitel kamata megegyezik a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével. E hitel után az MNB késedelmi kamatot nem számít fel.

(8)²¹ E szakasz rendelkezéseit a levelezett tartalékköteles hitelintézetekre az azok pénzforgalmi számlavezetési sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni.

8. §²² Ha a tartalékköteles hitelintézet likviditási helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kötelező tartalék-előírásnak megfeleljen, köteles azt az MNB-nek írásban bejelenteni; ebben az esetben az MNB – a tartalékköteles hitelintézet kérelme alapján – meghatározott ideig haladékot adhat a kötelező tartalék egy részének vagy egészének teljesítésére.

9. § (1)²³ E rendelet alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan jogügylet, amely a kötelező tartalékképzés e rendeletben meghatározott szabályainak részleges vagy teljes megkerülésére irányul. Ilyen esetekben az MNB az e rendeletben meghatározott kötelező tartalékképzési szabályok szerint megállapítja a teljesítendő kötelező tartalék összegét és a 7. § (3)–(7) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(2)²⁴ E rendelet alkalmazásában „MNB munkanap” alatt minden olyan nap értendő, amelyen az MNB a monetáris politikai műveleteinek folytatására nyitva tart.

10. § (1) E rendelet 2005. július 1-jén lép hatályba.

(2)²⁵

11. §²⁶